fú. hát régen írtam normális bejegyzést, igen. de most sem érzem rá képesnek magamat.
ami pedig a napjaimat illeti történnek velem jó dolgok persze, és kiélvezem. csak utánna az ezerszeresét kapom vissza. de teljesen mindegy, mostantól nem fogom kiírni mi bánt. mint megtanultam, csak másokat bántok meg vele, és ki lesz a hibás.. nem kezdek el prédikálni, hogy ezért lenne a blog azt hittem... de talán így még rosszabb lesz, ha nem írom le. de nem baj. elvégre volt olyan, aki konkrétan azt mondta, hogy nem akarja olvasni. bár lehet egyszerűbb lenne, ha nem járna fel ide.. de teljesen mindegy, alkalmazkodok én, már úgyis megszoktam.
azért egy kis helyzetjelentésnek beteszem, hogy nincs nővérem. vagyis legalábbis úgy álltalánosságban nincs. engem tulajdonképpen már hidegen hagy. csak ne látnám anyám arcát.
ami pedig a mát illeti.. nem tudom, hogy honnan jött az a ' don't cry for pain ' - kiejentésed, de nem sírtam. o_o csupán Kitti akkor vágott szemen. x_c .de azért köszönöm. -

most pedig beteszek ide egy számot. már napok óta ezt hallgatom és agyalok rajta.

nem, nem feltétlenül szerelmi számnak kell elkönyvelni. legalábbis én nem pont az miatt szenvedek nap mint nap. mert igen, most már kimondom, nem bírom tovább magamban tartani, rettenetes hiányzik, és rohadtul úgy érzem neki egyáltalán nincs rám szüksége. mert így van. persze mindenki állíthatja az ellenkezőjét, de szar, hogy nem ír rám, nem érdeklődik irántam, és semmi. és még mindig úgy érzem, hogy nekem kéne valamit tennem. mert én rontottam el. de most őszintén mit csináljak még? írtam levelet, rád írtam már msnen, telefonon nem tudlak elérni, pedig már írtam sms-t is. de te nem vagy kiváncsi rám. de állítsátok az ellenkezőjét, biztos én vagyok a hülye. én csak örültem, hogy az állítólagos legjobb barátom boldog végre, és nincs egyedül, de nem tudtam, hogy ez az ára. mert köztünk már régen tönkrement minden. nem hibáztatok senkit. legalábbis kiemelve nem. mert mindjáan hibásak vagyunk szerintem. és rettenetes fáj, hogy te ezt nem veszed észre. azt hittem az ilyen dolgok örökre szólnak. tévedtem.
ezek után a legjobb lenne elszakadni. iszonyúan fájni fog. de már nem látom sok értelmét ennek így. nektek továbbra is sok boldogságot. és felejts el mindent, amit eddig ígértél. (ha még emlékszel rá. ) nem tartozol semmivel.

[ mint megszokhattuk ezekhez sem kérek kommentárt. senkitől. ]


Akito te meg kérlek ne haragudj a ma miatt. msnen üzentem, de ha nem kapnád meg, gondolom szólok. azért remélem jól vagy. és én mindent megfogok tenni, hogy betartsam amiket a tegnap írtam. nem érdekel, ha meg fogsz utálni. tudom, hogy milyen ilyenkor egyedül maradni, és elveszíteni a legtöbb embert, de én nem fogom engedni, hogy ez veled megtörténjen. nem kell, hogy észrevedd hányan szeretnek, úgy igazán. majd én megmutatom. mindenképpen megpróbálom, és amennyire csak bírok, igyekezni fogok. csak, hogy ne érezd magad egyedül..