hétfő, december 21, 2009
néha annyira szeretnék biciklire pattanni, és eltekerni innen.célok nélkül. egyedül.
még ha tudom, úgyis elvesznék a végén.
....
kapálózhatunk ugyan, de csak még mélyebbre süllyedünk. milyen törékeny az emberi lét.
úgysem érted
vasárnap, december 20, 2009
elég ritkán írok, de ez nem azt jelenti, hogy nem lenne miről. merthát igenis de. csak úgysem tudnám rendesen megfogalmazni. és erőm sincs leírni.nem várom a karácsonyt, egyre jobban undorodom minden féle ünneptől, már nem az aminek lennie kéne. gyűlölöm a szilvesztert, elvégre ez is csak egy újabb év kezdete. de annyira szeretném ha ezútal mindenkinek jól alakulna minden. tulajdonképpen nincs olyan dolog amit ne adnék érte oda. nem kérek semmit karácsonyra, se a születésnapomra, csak legyen minden olyan mint régen.
olykor annyira szeretnék visszatérni a gyerekkoromba, hihetetlenül szar volt, de már bánom, hogy befejeztem az éjszakai sírásokat, mert így a másnapnak tudtam örülni, és nem fogtam fel mi van körülöttem. persze úgysem döntenék máshogy. ugyanide kerülnék. de talán. talán máshogy történt volna. talán nem basztam volna el a saját, és mások életét. annyira rossz ez az egész. senki nem érti meg hogy érzek, és mit akarok ezzel kiadni, de nem baj. addig jó, amíg senki nem fogja fel mi történik velem.
nem kell arra gondolni tönkre teszem magam. már megtörtént. de néha mégis annyira szeretnék, és talán tudok is örülni dolgoknak. csak túl naiv vagyok. voltam.. mostmár nem hiszem, hogy az élet szép, és a szenvedés meghozza eredményét. jó, oké, lehet meghozza, de utánna milliószor kegyetlenebbül veszi el tőlünk ezzel másoknak is ártva. már nem hiszek abban, hogy egyáltalán van olyan, hogy jó, meg rossz dolog, már csak dolog van, amit te eléggé meg tudsz becsülni és elfogadod , legjobb esetben még örülsz is neki, vagy rosszabb esetben az túl nehéz ahoz, hogy elbírd, így megszakadsz miatta. ha elég erős és bátor vagy képes leszel felállni, ha pedig gyenge vagy a földön maradsz, hogy ezrek tapossanak át rajtad.
nincs olyan, hogy véletlen, és csoda, csak ha elég naiv vagy.
ahogy az sem létezik, hogy minden ember szeressen. de neked elégnek kell lennie, hogy a barátaid szeressenek. mert nincs olyan, hogy jó barát meg rossz barát, csak egyszerűen barát van, aki vagy átsegít a dolgokon és felsegít ha elesel, vagy éppen keresztül tapos rajtad.
nincs olyan, hogy jó vagy rossz, csak az élet van, ami mindenkivel rohadtúl kicsesz, és csak rajtad múlik hogy jól, vagy rosszul fogadod-e.
nem fáj?
szombat, december 12, 2009
hát nem tudom neked hogy fájna, meg hogy milyen érzés lenne vérző arcal lekorizni a pályáról.
azt hiszem most sem írom meg a tegnapot. kellett nekem korcsolyázni.
de ez is azt bizonyítja, hogy elég 5percre magamra hagyni, és máris kárt teszek magamban.
Gratulálok Kago.
[ de nem kell aggódni. nem súlyos. ]
a nap 24 órája.
péntek, december 11, 2009
hazaértem. most, pár percel ezelőtt. ez a kirándulás nem kicsit vett ki belőlem, és nem kevés esélyel meg is fáztam. hát sprite ~most ténylegesen éreztem mennyire is hosszú egy nap, minden egyes órát, azt hiszem.
de majd megírom később. menni kéne feküdni, meg amúgy is elment a kedvem az egésztől, de ez várható volt, ha hazaérek.
mosoly.
hétfő, december 07, 2009
mostanában egyre többen kérdezik, mi a baj. nem mintha eddig nem kérdezték volna, de mostmár olyanok jönnek oda hozzám a kérdéssel, akikről nem is gondoltam volna."Miért vagy mindig szomorú?"
nem arról van szó, hogy szomorú lennék.. csupán nincs miért örülnöm. attól, hogy nem mosolygok egész nap még nem jelenti azt, hogy most akkor megint minden rossz. csak nem látom értelmét minden hülyeségen mosolyogni. és talán ott tartok, hogy mostmár nem akarom átverni az emberek egy részét..
Az ember akkor öreg, ha mosolyog azon, amin valaha nevetett.
jó, persze, nekem is vannak ám 5perceim, amikor annyira rámtör minden, hogy már nem tudok mit csinálni és kínomban mosolygom meg röhögök, ha csak a másikra nézek. [ lásd énekóra->filmnézés. ] de kinek nem? ugye, Anna.. ><
És még KicsiShín-t is kéne rajzolnom.. túl gyorsan közeleg a péntek. péntek.. jut eszembe. mégis megyek/megyünk Bécsbe.
Asu gyógyulj meg..
[ na azt hiszem ezt hívják olyan mindenes blognak. ]
leave you alone..
szombat, december 05, 2009
"Volt már úgy,hogy eszedbe jutott egy régi ismerős vicce, és nevetni kezdtél, aztán befurakodott az elmédbe valami más: hogy képes vagy nevetni egyedül a sötétben, ha csak rágondolsz...Ez az ember biztos nagyon fontos neked..."
De mivan, hogyha ennek az embernek nem tudsz többet megbocsájtani? Nem arról van szó, hogy haragszol rá. Csupán rettenetesen félsz a szemébe a nézni, mert hibáztál.. nem figyeltem rád eléggé.
A legnehezebb dolog szeretni valakit, hagyni, hogy hibázzon, és ennek ellenére tovább szeretni őt.
szerda, december 02, 2009
már csak 4 év.. és esküszöm, hogy én elmegyek itthonról.persze közben biztos megpróbáljuk kiiktatni a zavaró tényezőket.
..ami jelen pillanatban én vagyok.
...De néha-néha,ha tükörbe nézek,hatalmas ürességet érzek,mintha kihagytam volna valami fontosat,amire már nincs idöm... és a nappalok úgy telnek el,mint egy álom,minden éjszaka a reggelt várom,talán ma lesz a napja,hogy fog történni valami,amiért még érdemes élni...