tudok sírni.
vasárnap, november 15, 2009
igen, hetek múlva végre újra sikerült. és rettentően rosszul érzem magam. de nem tudok panaszkodni. bármennyire is szeretném most beszélni Alexal, Akitoval, Asuval, Annával nem tudok. senki nincs fent. senkinek nem panaszkodhatom. mert én nem teszek érte semmit. nem merek szólni senkinek. inkább hagyom, hogy tovább fajuljon a helyzet és mégrosszabb legyen. mert rettentően önző alak vagyok. nem fogom fel, hogy mennyire fáj a többieknek. de én sem tudom elmondani senkinek, hogy nekem mennyire fáj. mert nem merem. inkább hagyom, hogy mégjobban tönkre tegyem magamat, meggyűlöljem azt, ami vagyok és élvezem, ahogy újra érzem, hogy a könnyek marják az arcomat. mert egy önző senki vagyok.és továbbra is abban bízok, hogy még a semminél is kevesebbet érek.
Eddig szentül meg voltam győződve, hogy Hachira hasonlítok jobban.. Mint kiderült, elég megnéznem a 34.részt, és máris ugyanazt érzem, amit Nana Hachinál...